Fogászati góckutatás – Fogászati gócbetegség szűrés

Sok páciens nem is gondolja, hogy az ismeretlen eredetű ízületi fájdalom, a foltos hajhullás vagy a bőrön jelentkező kiütések néha egy-egy komolyabb fogászati problémát jelezhetnek előre. Valójában a fogászati gócot számos tünetet okozhatnak, amelyek más területeken jelentkeznek, és nem mindenkinek jut eszébe, hogy ilyenkor épp egy alapos fogászati góckutatásra van szükség. A fogorvosok azonban tisztában vannak vele, hogy a máshol kialakuló tüneteket akár egy fog gyulladása vagy kóros elváltozása is okozhatja, ami alapvetően befolyásolhatja az általános egészségi állapotot.

Fogászati góckutatás menete

Mi a fogászati góc és a gócbetegség közötti különbség?

Amikor gócbetegségekről beszélünk, fontos tisztázni két fogalmat: góc és gócbetegség. Gócnak nevezzük a szervezet bármely területén elhelyezkedő akut tünetet vagy krónikus gyulladásos folyamatot, amely általában tünetmentes de, okozhat tüneteket lokálisan, illetve testünk más területeire is kihathat. Ez utóbbi esetben beszélünk gócbetegségről, amikor tehát a gyulladásból kórokozók és azok bomlástermékei, toxinjai a szervezetünk más területére jutnak (vér- és nyirokkeringés útján), és ott másodlagos betegségeket okoznak. Góc, tehát maga a gyulladás, illetve ilyen jellegű gyulladásos forrás gyakran alakul ki a fogak, a torok- és orrmandulák, az arcüreg és orrmelléküregek területén, de prosztata, petefészek, vakbél, epehólyag és egyéb gyulladások is állhatnak a háttérben. Ezért fontos a fogászati góckutatás során minden területet kivizsgáltatni, hogy a kezelés lehető legteljesebb legyen.

Gócbetegség (amelyet az előbb említett gyulladások okozhatnak) lehet bőrgyógyászati betegség (pl. ekcéma), szemészeti elváltozás, hajhullás, asztma, diabetes mellitus (cukorbetegség), érelmeszesedés, ízületi megbetegedések, koraszülés, vesebetegség, de súlyosabb esetben a szívet is érintheti a folyamat.

Fogászati gócok

Minden gyulladásos és baktériumok okozta kóros elváltozást gócnak tekintünk a szájüregben is. A fogászati góc általában a fog idült gyulladásából alakul ki (pl.: ciszta) és mivel egyéb megbetegedést is okozhat, ezért is fontos a fogak átfogó, teljes körű és rendszeres ellenőriztetése, gyanú esetén fogászati góckutatás elvégzése, szakirányú kezelése. Vannak olyan fogak által a szervezet más területén kialakult tünetek, amelyek az érintett fogak kezelésével megszüntethetők, így elkerülhetők a komolyabb egészségügyi következmények.

Milyenek a fogászati eredetű gócok?

A fog eredetű gócok között szerepelhetnek fogszuvasodások, alászuvasodott régi tömések, ínygyulladás, krónikus fogágy gyulladás- fogágybetegség: tasakok alakulnak ki, amely kiváló környezetet biztosít a gyulladást kiváltó baktériumok számára, ciszta, elhalt fogak, szuvas fogak, részben előtört bölcsességfogak, és szigorúan véve a gyökérkezelt fogak (megfelelő gyökérkezelés elvégzése esetén is), vagy visszamaradt foggyökér, vagy az állcsontban lévő, ki nem bújt fog (pl. bölcsesség fog). Gyerekeknél is előfordulhat gyulladt fog, vagy akár elhalt fog is, ami gócként lehet jelen, de felnőtteknél általában gyakoribb.

A fogorvos feladata mérlegelni, hogy adott esetben milyen beavatkozást szükséges végezni. Bizonyos általános orvosi műtétek (pl. szívtranszplantáció, csípőprotézis, térdprotézis) nem is végezhetők el, amíg góc található a szervezetben. Ilyen esetben teljeskörű laborvizsgálat is szükséges a fogászati góckutatás mellett, hogy minden lehetséges góc forrást kizárhassunk a műtéti beavatkozások előtt.

A vérkép is jelezheti, ha gyulladás van jelen a szervezetben, például a vérsüllyedés vagy a CRP gyulladásos mediátorok értékének emelkedésével. Góckutatásra természetesen nem csak általános orvosi indikációval és a tünetek megjelenése esetén kerülhet sor. Rutin fogászati beavatkozások során is, a féléves – éves kontroll alkalmával érdemes elvégezni a góckutatást, az esetlegesen fennálló gyulladások felderítése és időben történő kezelése érdekében, megelőzve ezzel a súlyosabb egészségügyi problémák kialakulását.

Leggyakoribb tünetek, panaszok és következmények

Hiába gyakori az, hogy a baktériumok és annak toxinjai panaszmentes a gócban, a vér- és nyirokkeringés könnyedén el tudja azokat juttatni a szervezet védekezésre kevésbé képes területeire. Így alakulnak ki a különböző betegségek és tünetek, amikre az olyan jelek hívhatják fel a figyelmünket, mint a foltos hajhullás, a kiütés, az ekcéma, az ízületi fájdalom, az allergia és a bélgyulladások.

A rossz fogak miatt fej- és nyakfájás is kialakulhat, a fájdalom pedig idővel kisugárzik a váll, a homlok és a halánték felé is. Tünetnek tekinthetjük az ínyvérzést és a vér jellegzetes ízének megjelenését a szájban; oda kell figyelni a szájszárazságra is, hiszen ekkor még azt is kockáztatjuk, hogy a nyál jótékony hatása nem tud érvényesülni a szájüregben, és a fogak védtelenül maradnak.

A fogászati eredetű gócbetegségnek emellett olyan komoly egészségügyi következményei is lehetnek, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, kötőhártya-gyulladás, krónikus vesegyulladás, májtályog, légzőszervi betegség, emésztőrendszeri megbetegedés, idegrendszeri betegség vagy koraszülés.

Mit kell tennünk a fogászati gócok megelőzése érdekében?

A rendszeres fogápolás, illetve a legalább fél évenkénti fogászati ellenőrzés mindenképpen javasolt a fogak által előidézett gócok megelőzése érdekében. A fogászati panoráma röntgenfelvétel vagy a 3D-s CT (CBCT) felvétel, kimutatja olyan krónikus gyulladás meglétét is, amely sokszor nem okoz panaszt. Ezek kezelése egészségünk érdekében elengedhetetlen. A fogászati góckutatás folyamata amennyiben valakinek gócbetegsége van, az esetben a szervezet minden területén szükséges a teljeskörű vizsgálat, amely feltérképezi az esetleges gyulladásokat, gócokat. A fogorvosi góckutatás során átfogó klinikai és radiológiai vizsgálatokat egyaránt végzünk. Panoráma röntgenfelvétel minden esetben szükséges, általában azonban „kisröntgen” felvételekre, esetenként CBCT- felvételre (ún. 3 dimenziós röntgen felvételre) is szükség lehet. Így pontosabban diagnosztizálható egy tünetmentes, rejtett gyulladás. CBCT felvétel segítségével 3D képet kapunk az állcsontokról, az orr- és arcüreg területéről is. Különösen azokban az esetekben lehet hasznos a CBCT, amikor nincs egyértelmű, tünetet okozó elváltozás, mégis szeretnénk alaposan kivizsgálni minden területet. A fogászati góckutatás tehát egy alapos, minden szájüregi területre kiterjedő vizsgálatot jelent. A rendszeres fogászati szűrővizsgálattal elkerülhető, hogy fogászati gócok és azok okozta gócbetegségek alakuljanak ki, így védelmezve a páciensek általános egészségét és jólétét.